contact@haitiwonderland.com+509 36184317

Dekouvri

Panye

Haïti
Haïti
Emmanuel Joseph, yon pansè Ayisyen nan kafou etik ak lalwaHaïti
Emmanuel Joseph, yon pansè Ayisyen nan kafou etik ak lalwa
Haïti
  • 16 Me 2025
  • | 2

Emmanuel Joseph, yon pansè Ayisyen nan kafou etik ak lalwa

Orijinalman moun Bainet, grandi nan Petit-Goâve an Ayiti, Emmanuel Joseph se youn nan figi k ap monte nan entelektyèl ayisyèn nan. Yon avoka, yon etisyen ak yon etidyan doktora nan filozofi nan Inivèsite Sherbrooke (Kanada), karyè li reflete yon angajman solid anvè lajistis, dwa moun ak panse kritik.

Rasin lokal, ouvèti mondyal

Soti nan lekòl piblik ak relijye an Ayiti, Emmanuel Joseph te fè premye eksperyans entelektyèl li nan Lekòl Apostolik Petit-Goâve, anvan li te briye nan Lise Faustin Soulouque. Mwayèn li yo ki ant 8 a 9 sou 10 demontre yon disiplin ak yon rigè estrawòdinè depi li byen jèn. Fòmasyon inivèsitè li te kòmanse nan Fakilte Etnoloji (FE), ak nan Fakilte Dwa ak Ekonomi (FDSE) Inivèsite Leta Ayiti a, kote li te jwenn diplòm li an Novanm 2013. Men, se nan Kanada pwofil li te vin pi klè, notanman nan Inivèsite Kebèk nan Rimouski (UQAR), kote li te jwenn yon metriz nan filozofi/etik an 2020, anvan li ap pouswiv kounye a yon doktora nan Inivèsite Sherbrooke, sou yon tèm osi vas ke li fondamantal: aksyon imanitè kòm yon eksperyans.

Yon chèchè ki gen plizyè rasin

Kòm yon manm aktif nan plizyè rezo rechèch, Emmanuel Joseph afilye ak Ethos (UQAR), Rezo Rechèch sou Sante Popilasyon Kebèk la (RRSPQ), CRIDAQ, ansanm ak Gwoup Retorik ak Agimantasyon Sosyete Filozofi Kebèk la. Pliralite afilyasyon sa a reflete richès enterè entelektyèl li yo, ki touche otan filozofi kontinantal ak analitik ke etik aplike, dwa moun, filozofi lalwa e menm antropoloji politik.

HaïtiHaïti

Refleksyon kritik sou gwo pwoblèm kontanporen yo

Jozèf pa fèmen nan mi inivèsite a. Li regilyèman pran lapawòl nan konferans nan Kebèk, Ayiti ak lòt kote sou sijè tankou apropriyasyon kiltirèl, etik èd imanitè ak dekolonizasyon. Atik li a, *Cultural Appropriation: Ethical Issues* (Apwopriyasyon Kiltirèl: Pwoblèm Etik), ko-ekri avèk Dany Rondeau epi pibliye pa L’Harmattan an 2021, montre byen klè dezi li genyen pou l mete filozofi a sèvis lit konkrè yo.

Yon pwofesyonèl ki angaje nan pwodiksyon konesans

Ant 2019 ak 2022, li te yon asistan rechèch nan UQAR. Li te aji tou kòm yon evalyatè ekstèn pou travay akademik nan etik, jesyon ak pèfòmans òganizasyonèl. Kòm asistan nan pwogram metriz nan etik, li te kontribye anpil nan refleksyon sou dinamik kiltirèl ak politik nan sosyete kontanporen yo.

HaïtiHaïti

Bousdetid rekonesans ak ekselans

Merit Emmanuel Joseph la pa t pase inapèsi. Li te resevwa yon bous detid doktora nan Inivèsite Sherbrooke (depi 2023), ansanm ak plizyè bous detid ekselans pandan metriz li a, tankou bous detid Marcelle-Drapeau, Des jardins, Servantes de Notre-Dame, ak Ville de Rimouski.

Yon vwa pou pwochen jenerasyon Ayisyen an

Nan ekri li yo tankou nan entèvansyon li yo, menm atravè rezo sosyal li yo, Emmanuel Joseph defann yon etik responsablite, ouvè a entèkiltiralite epi konsyan de eritaj kolonyal yo. Nan yon moman kote Ayiti ap fè fas ak gwo defi sosyal, politik ak edikasyonèl, apwòch entelektyèl li a reprezante espwa: espwa yon panse Ayisyen ki rijid, ankre nan reyalite epi vire anvè lemonn.

Emmanuel Joseph deja depase nivo yon elèv briyan; Jodi a li enkane yon figi ki kanpe kòm yon modèl pou jèn akademik Ayisyen yo. Epi atravè vwayaj eksepsyonèl li a, li dekri pafètman egzistans yon chemen ki mennen nan siksè atravè ekselans. Gras a bèl karyè akademik li, yo konsidere li tou kòm yon moun ki transmèt konesans, yon obsèvatè kritik, epi yon figi enspiran pou jèn yo.

Nan moman ensèten sa yo, trajektwa li fè nou sonje ke panse rete yon fòm aksyon ki konte pami anpil lòt e ke angajman entelektyèl, lè li sensè, ka toujou kontribye pou mete limyè sou sò yon pèp antye k ap kraze nan moman ki pi fènwa yo, epi bay refleksyon solid pou amelyorasyon reyèl avni kolektif nou an.

Pataje
Konsènan otè a
Moise Francois

Editè jounalis, powèt ak apranti avoka.

Gade lòt atik Moise Francois
Hens ESTIME

Daniel, 5:11 - Il y a dans ton royaume un homme qui a en lui l`esprit des dieux saints; et du temps de ton père, on trouva chez lui des lumières, de l`intelligence, et une sagesse semblable à la sagesse des dieux. Aussi le roi Nebucadnetsar, ton père, le roi, ton père, l`établit chef des magiciens, des astrologues, des Chaldéens, des devins,Daniel, 5:12 - parce qu`on trouva chez lui, chez Daniel, nommé par le roi Beltschatsar, un esprit supérieur, de la science et de l`intelligence, la faculté d`interpréter les songes, d`expliquer les énigmes, et de résoudre les questions difficiles. Que Daniel soit donc appelé, et il donnera l`explication.Daniel, 5:13 - Alors Daniel fut introduit devant le roi. Le roi prit la parole et dit à Daniel: Es-tu ce Daniel, l`un des captifs de Juda, que le roi, mon père, a amenés de Juda?Daniel, 5:15 - On vient d`amener devant moi les sages et les astrologues, afin qu`ils lussent cette écriture et m`en donnassent l`explication; mais ils n`ont pas pu donner l`explication des mots.Daniel, 5:14 - J`ai appris sur ton compte que tu as en toi l`esprit des dieux, et qu`on trouve chez toi des lumières, de l`intelligence, et une sagesse extraordinaire.Sak mwen komanse ak Daniel non selman Daniel te grandi an Sagesse ak Entèlijans li te konsyan kapasitel te genyen an se Bondye ki balil li anmem tan lap grandi entelektyelman ak Sagesse Divine tou mkonstate sa pou Emmanuel Joseph tou pandan lap grandi entelektyelman ou wel tout gen on croissance spirituelle très elevèe se ke Mond spirituel nefativ la pap ka gen anpriz sou li Manno tu es grand et gardera cette grandeur a perpetuité God with you all the time.

17 Me 2025 | 09:53:32 AM
Dorvilien Pierre Richel

Mes félicitations pour cet article !

20 Me 2025 | 10:27:14 PM
Kite yon kòmantè

Dènye piblikasyon yo

Newsletter

Abòne ak bilten nou an pou w rete enfòme de tout aktivite nou yo ak aktyalite sou Ayiti.

Ayiti: Depatman Sant lan, youn nan depatman ki pi rezistan ak tranblemanntè natirèl

Depatman Sant, yo rele souvan Plateau Central, se youn nan dis (10) depatman ann Ayiti ki pi solid devan sèten fenomèn natirèl. Anvan li te vin youn nan dis (10) depatman ann Ayiti, depatman Sant la te fè pati Ekstrèm Nò. Li se renome pou peyizaj natirèl li yo, klima byosfè li yo ak rezistans li nan sèten fenomèn natirèl. Anplis de pwodiksyon natirèl li yo tankou mayi, pitimi ak bèt, depatman Sant lan konnen tou pou gwo mòn li yo ki konstitye yon defans solid kont sèten fenomèn natirèl tankou tranblemanntè ak inondasyon. Depatman Charlemagne Peralte ak Benoît Batravil ki konpoze sitou ak gwo mòn, se sèlman youn nan dis (10) yo ki pa gen yon debouche nan lanmè a. Sepandan, moun ki rete yo pwofite gwo rivyè, rivyè ak lak ki travèse li. . Ak yon sipèfisi 3,487 km², popilasyon depatman Sant lan estime a 678,626 dapre yon etid ki fèt an 2009. Sou menm zòn sa a, depatman an divize an kat (4) distri ak douz (12) komin. Fèt sou bò solèy leve ak Repiblik Dominikèn, depatman Sant la konekte lòt depatman peyi a tankou Nò ak Latibonit, epi konekte 2 peyi zile a atravè zòn fwontyè tankou Balladère, Hinche ak Cerca Carvajal. Nan depatman Sant lan, gen sit ki ta ka atire touris pou bote natirèl yo. Nan Saut d’Eau, gen kaskad Saut d’Eau, nan Hinche nou jwenn basen Zim, lak Péligre, baraj idwoelektrik Péligre, rivyè Latibonit, ak rivyè Deux (2 ) Chanm nan Thomonde, pi presizeman nan. "El Manni", pa lwen seksyon kominal Caille-Epin. Gras ak mòn solid li yo ak klima natirèl li yo, depatman Sant lan rete youn nan depatman ki pi rezistan nan ka yon tranblemanntè ann Ayiti.

Dènye piblikasyon yo

Istwa

Istwa

Premye nasyon nwa ki te libere tèt li anba esklavaj ak pran endepandans nan men Lafrans an 1804 e ki te enfliyanse lòt mouvman liberasyon atravè mond lan, enspire lit pou libète ak egalite.

Bote natirèl

Bote natirèl

Ayiti beni ak peyizaj natirèl espektakilè, ki gen ladan plaj sab blan, mòn ak divèsite biyolojik rich.

Eritaj

Eritaj

Ayiti gen yon eritaj istorik rich, ki gen ladan sit tankou Sitadèl Laferrière ak Palè Sans-Souci, ki nan lis UNESCO Mondyal Eritaj.

Kilti

Kilti

Ayiti gen yon kilti rich ak divèsifye, enfliyanse pa eleman Afriken, Ewopeyen yo ak endijèn. Mizik, dans, atizay ak kizin ayisyen yo selebre atravè lemond.